---

Rimokatoliška cerkev vasi Nemesládony

sakralna stavbna dediščina

Nemesládony, Rákóczi F. u. 66.

okoli 1200

Vzhodno obrnjena zidana cerkev je srednjeveškega izvora, zgrajena okrog leta 1200. Leta 1751 ter med leti 1772 in 1780 je bila prezidana v baročnem slogu. Znova je bila preoblikovana leta 1832, nato pa v letih 1854-55.

Informacije o digitalizatu

Krajevno geslo

Nemesládony

Drugo poimenovanje kraja

Ládony

Glavni gradbeni material

opeka

Identifikacijska številka

9230

Lokacija

Nemesládony, Rákóczi F. u. 66.

Osebe ali organizacije povezane z enoto

id. Storno Ferenc (1821–1907)

Varstveni status enote

műemléki védelem

Strokovni opis

A Szent Miklós püspök tiszteletére épült templom első említése 1234-ből származik. A 13. század legelején épülhetett. (A középkori templom hajója a mai templom nyugati felében található.)
A 16. század utolsó évtizedeiben a templom az evangélikusoké lett. A 16–17. század fordulóján új – kívül ötszög, belül íves záródású – szentélyt építettek, amelynek köszönhetően a templom hossza közel kétszeresére nőtt. (A műemléki kutatás során a szentély falain az evangélikus időkből való görög és latin nyelvű feliratokat tártak fel.)
A 17. századi berendezésről annyit tudunk, hogy a karzat fából volt, készítésének (vagy átfestésének) idejét a rajta lévő 1634-es évszám mutatta. Az evangélikusok új oltárt is emeltek 1644-ben, mely még a 18. században is megvolt. 1697-ben feljegyezték, hogy a szentély boltozott, míg az épület többi része deszkázott fedésű. Leírták a »kőből« készült tornyot, melynek felső része megrongálódott. A templom tetejét zsindely fedte. Bent egy oltárt, egy kő szószéket, fából készült, festett, kettős karzatot és egy harangot találtak.
1717-ben a templom a katolikusoké lett, de azt még egy ideig az evangélikusok is használhatták. 1733-ban Nemesládony még Nagy- és Kisgeresd filiája volt, 1735-ben már önálló plébánia működött itt.
1751-ben felújították a teljes épületet és átépítették a tornyot. Belül nem történt változás, még 1766-ban is az evangélikusok által egykor használt berendezést (oltár, fakarzat) írták le. A szentély boltozott volt, a hajót ekkor részben festett, részben festetlen famennyezet fedte, sekrestye továbbra sem állt rendelkezésre.
A templomot 1772–1780 között újból helyreállították: sekrestye és új harangtorony épült, elkészült a mai karzat, és befalazták a középkori déli kaput, új bejáratot nyitva a tornyon át. (Ebben az időben a sekrestye és a torony alatt 1-1 kripta működött.)
Valamikor 1780 után, egy második építési fázisban beboltozták a hajót. 1829-ben rossz állapotban találták a templomot: a szentély romos volt, a hajóból csak az oldalfalak álltak, tető nélkül. Úgy tűnik, hogy ekkor már a boltozatok is részben beomlottak. (1821 óta a sekrestyében kellett misézni.)
1832/33-ban tatarozták az épületet. A megrepedezett falakat kívülről támpillérekkel erősítették meg. 1854/55-ben – Koller Antal sopronhorpácsi mester tervei alapján – a templomot újraboltozták. Ekkor készült a mai csehsüveg boltozat. A falkoronát megemelték és új ablakokat nyitottak. A diadalívet lebontották, és az újat keletebbre építették fel, ezzel összefüggésben új szentélylépcső és szószék készült. A szószék és az oltár Szemadám József munkája. 1856-ban festette meg id. Storno Ferenc a mai oltárképet.
A templom következő restaurálására az 1930-as évek közepén került sor. Ekkor készülhetett a vízszintes sávozású vakolat-architektúra a torony nyugati homlokzatán. 1984-ben ismét tatarozák az épületet, ekkor találták meg és mutatták be a déli kaput.
2002-ben külső és belső szondázó falkutatásra, a belsőben a falképek restaurátori szondázására került sor. A tető megújítása után renoválták a külső homlokzatokat is. 2003-ban elvégezték a templombelső szondázó régészeti kutatását. A templomot 2004-ben szentelték újra.
A harangok:
A nagyobbik harangot 1933-ban öntötték, a kisebbik késő gótikus.

Literatura

Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei. III. sorozat. Sopron, Székely és Társa Könyvnyomdája, 1937. 181–184.
C. Harrach Erzsébet – Kiss Gyula: Vas megye műemlékei. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Szerk.: Rózsa Béla. Szombathely, Vasi megyei Tanács, 1983. 284.
B. Benkhard Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása. In: Magyar Műemlékvédelem. A Műemlékvédelmi Tudományos Intézet közleményei XIII. Szerk.: Bardoly István. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006. 73–96.
B. Benkhard Lilla – Fülöp András: Nemesládony, római katolikus templom. In: Műemlékvédelmi Szemle. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója.Főszerk.: Mentényi Klára. 2003/2. 108–109.
Lángi József: Nemesládony, római katolikus templom. A falképek kutatása. In: Műemlékvédelmi Szemle. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója.Főszerk.: Mentényi Klára. 2003/2. 110–112.
Baranyai Marianna: Nemesládony múltja és jelene a középkortól napjainking. Nemesládony, szerzői kiadás, 2010. 42–49.

Spletna stran

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/9230 (Letöltés ideje: 2019. 01. 27.) https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_KOHI_Msz_2003_02/?pg=109&layout=s (Letöltés ideje: 2019. 01. 27.) https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_KOHI_Msz_2003_02/?pg=111&layout=s (Letöltés ideje: 2019. 01. 27.) https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_13_Magyarmu/?pg=74&layout=s (Letöltés ideje: 2019. 01. 27.)

Ime datoteke

SM_085_C_0001.jpg; SM_085_C_0002.jpg

Ločljivost

300 dpi; 300 dpi

Omejitve rabe

Korlátozott

Datum dokumentacije

2019-02-02

Dokumentalist

dr. Kelemen István

Foto galerija

---

Ob uporabi gradiva je obvezna navedba vira (www.documenta-pannonica.si) in ustanove ali posameznika, ki hrani izvirnik.